Mesefészek

Kapcsolat:

Nezvál Eszter
eszter@mesefeszek.hu
Tel: +36 70 637 5495
http://www.facebook.com/mesefeszek

Könyvajánló

A mese, a mesélés egyik legfontosabb szerepe az együtt töltött minőségi idő. Időn és téren kívül összebújva járni a mesék kanyargós útjain, ahol bármi megtörténhet.

Milyen életkorban mit meséljünk?

A magzatnak, újszülöttnek és csecsemőknek dúdoljunk, daloljunk sokat.

Egyévesekkel nézegethetünk képeskönyvet, megnevezve a könyvben szereplő személyeket, állatokat, tárgyakat. Tőmondatokban érdemes beszélni róla, ki mit csinál, mit eszik, hol lakik, stb. Nagyon fontos ebben a korszakban a dallam és a ritmus, vég nélkül élvezik a döcögtetőket, mondókákat, verseket, énekeket. A mondókáknak kiemelten fontos szerepe volt az archaikus kultúrában. Úgy tartották, hogy a gyermek 7 éves koráig Isten tenyerén él. Az onnan való leválást, az életbe lépést, a test és a szellem tudatosítását, egybeforrását segítették ezekkel a mondókákkal, hozzá tartozó mozdulatokkal. Mindegyiknek meg volt a maga helye és ideje, illeszkedve az élet körforgásához, évszakokhoz, tevékenységekhez.

Másfél-kétéves kortól következhetnek az „én-mesék”. Ezek nagyon egyszerűek, a gyerek mindennapjairól, egyes epizódokról szólnak, egyes szám harmadik személyben, legyen a főszereplő személy vagy állat, a kisgyerek úgyis magával fogja azonosítani, és újra átélni mindazt, ami vele történt. Nézegethetünk velük lapozókat, pár soros szöveges képeskönyveket, de legjobban a láthatatlan mesekönyvből, vagyis a fejből mesélést szeretik. A mondókázásnak nagy szerepe van ebben az életkorban is, minden tevékenységet kísérjünk mondókával, énekkel, ami egy ritmust, összhangot ad, tudatosítja a tevékenységet, a saját testének és a világ megismerését.

A háromévesek imádják az állatos meséket (nem azonos az állatmesékkel), egyszerű, könnyen érthető történeteket házi- és vadállatokról, képeket nézegetve. Nekik egyszerű szerkezetű, ismétlődő szövegrészeket tartalmazó lánc-, halmozó, mondókameséket meséljük, amik a formulamesék csoportjába tartoznak. Pl.: Icinke-picinke, Nyulacska harangocskája, Az óriás burgundi répa, Átkozott pipöretyúk, Kóró és a kismadár, Kakaska és a jércike, stb. Kiscsoportosoknak érdemes mesélni a testrészekről szóló novellameséket, pl.: Az öt jóbarát, A kút. Az eredetmagyarázó történeteket is nagyon kedvelik, ezek válaszokat adnak a minket körülvevő világgal kapcsolatban, milyenek az állatok, növények, égitestek. Pl.: Miért lett a róka vörös?, A jaguár és az eső, Az okos pók, A nappal és az éjszaka, A hegyek meg a völgyek, stb.

4-6 éves korban jön el a varázsmesék (tündérmesék) ideje, ekkor tud a gyerek végighallgatni egy hosszabb történetet. Kialakul a szimultán kettős tudat, az átélés kettőssége:tudja a gyerek, hogy csak mesét hallgat, mégis beleéli magát, meghatódik, örül a szereplőkkel. Érdemes a rövidebb tréfás-, csali- hazugságmesékkel, falucsúfolókkal kezdeni, az együtt nevetésnek közösségépítő, -megtartó, gyógyító, felszabadító ereje van.

7 éves kor körül, iskoláskorban már különválik a mesebeli és a valós szint, bele tudja élni magát más helyzetébe, mesélni is tud saját történeteket. Itt az igaz történetek kerülnek középpontba, amik megtörténtek, mégis rendkívüliek. A kettős tudat átalakul, a csodás és valóságos kettőssége helyett a lehetséges és valóságos kettőssége jelenik meg. A kaland, az érzelmesség és az ideálkeresés igénye jelentkezik ebben a korban. A könyvek nem csak a fantázia éhségét elégítik ki, hanem segítenek a serdülés kezdetének indulati feszültségét is levezetni.

Az óvódás-iskolás korosztálynak fontos és élvezetes a találós kérdések kitalálása, a szólásmondások ismerete, fejlesztik a gondolkodást, a szókincset, a figyelmet, az emlékezetet, közvetve segítik a tanulást.

A gyermekkorral nem ér véget a mesék ideje. Régen a mese a felnőttek műfaja volt. Mindenkinek szüksége van arra az iránytűre, melyre mesehallgatás közben lelhetünk. Arra a tudásra, hogy mindenki mesehős, vagy azzá válhat.

Könyvajánló

Felnőtteknek
Boldizsár Ildikó: Meseterápia
Boldizsár Ildikó: Mesekalauz
Boldizsár Ildikó szerkesztésében:
Mesék anyákról
Mesék apákról
Mesék nőkről férfiaknak
Mesék férfiakról nőknek
Mesék testvérekről testvéreknek
Mesék életről, halálról, újjászületésről
Mesék boldog öregekről
Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok
Népek meséi sorozat (Európa Könyvkiadó)

Gyerekeknek
Bajzáth Mária: Itt vagyok, ragyogok
Bajzáth Mária: Járom az új váramat
Benedek Elek népmesegyűjteményei

Boldizsár Ildikó meseválogatásai:

  • A csuka parancsára – Orosz népmesék
  • A macskacicó – Magyar tündérmesék
  • Az álomlátó fiú – Furfangos magyar népmesék
  • Az egynapos király – Tréfás magyar népmesék
  • Dudák, dobok, dalok – Muzsikás mesék
  • Esti mesék a boldogságról
  • Esti mesék a szeretetről
  • Esti mesék fiúknak
  • Esti mesék lányoknak
  • Esti tündérmesék

Sárkányölő Sebestyén – Sárkányos magyar népmesék
Fráter Erzsébet – Csíkszentmihályi Berta: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék
Gróh Ilona: Ringató (Ölbéli játékok, mondókák, dalok, Hatvan magyar népdal, Sárkányparipán vágtattam)
Gróh Ilona: Tarka kutya hová mégy?
Gróh Ilona: Kacagtató
Gróh Ilona: Elment a tyúk a vásárba
Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke – Magyar népmesék óvodásoknak
Mesélj nekem sorozat – Luzsi Margó szerkesztésében
http://meseljnekem.manokonyvek.hu/

Mesék kistestvérei:
Csepü, lapu, gongyola – Népi mondókák, dalok kicsiknek és nagyoknak
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? – Magyar szólásmondások eredete
Vargha Katalin: Találós kérdések – 1295 hagyományos magyar szóbeli rejtvény

Társasjátékok, melyekkel mesélhetünk:
Dixit
Sztorikocka (Story Cubes)